A távirányító a drónos felszerelés egyik legfontosabb része. Ha jól választasz akár sok éven át rengeteg drónodat ki szolgálhatja egyetlen eszköz.
Ebben a cikkben a távirányítók működéséről és tudásáról lesz szó, ha a konkrét eszköz ajánlásom érdekel, nézz rá legjobb FPV drón távirányítókról szóló cikkemre.
Drón irányító rendszerek működése
A távirányító a drónban lévő vevővel kommunikál 2,4 GHz-es vagy nagyjából 900 MHz-es rádiófrekvencia tartományon keresztül. A vevő fő feladata fogadni és továbbítani az FC-nek (repülés vezérlő számítógép) a távirányítótól kapott parancsokat.
A távirányítóval irányíthatjuk a drónt, láthatunk rajta néhány adatot a rendszer aktuális állapotáról, sőtt a legmodernebb technológiákkal akár a drón beállításait is átállíthatjuk róla.
Vevők
A vevő a drón egy alkatrésze. Veszi a távirányítótól beérkező parancsokat és visszaküldi a telemetriai adatokat (pl. Akkumulátor töltöttsége, magasság, repülési mód, stb.).
Sokféle méretben és kialakításban elérhetők, így bármelyik drónon bármikor lecserélheted. Némelyik FC-be gyárilag is szerelnek be egyet. Ezzel főleg előre össze szerelt gépeknél pl.: Tiny Whoop-oknál találkozhatsz, általában vásárlásnál ki lehet választani hogy milyen vevővel kéred a gépet (manapság ELRS és FrSky a két legelterjettebb).
TX Protokollok
A protokoll lényegében a nyelv, amin kommunikál a távirányító a vevővel. Régen minden távirányító gyártónak megvolt a maga protokollja és saját vevői, amik csak a saját távirányítóival működtek. A vevők még most is csak egy TX protokollt támogatnak, egyetlen nyelvet beszélnek csak.
Viszont ma már sok távirányítóba gyárilag multi protokoll modult szerelnek, amivel több féle protokollon is képes lesz kommunikálni a táv. Ez papíron nagyon hasznosnak tűnik, mivel így akár több régebbi fajta vevőt is használhatunk vele, de a gyakorlatban ezt kevesen tudják kihasználni, mert manapság szinte csak ELRS, FrSky vagy TBS Crossfire vevőket használunk. Sok multiprotokoll modul ezek közül viszont csak az FrSky-t támogatja. Modul választásnál nézz utána pontosan milyen protokollokat támogat az adott eszköz. A 4in1 modulok általában több és hasznosabb protokollt támogatnak mint a C2500 alapúak, de lehet neked elegendő az utóbbi is.
Szerintem, ha most kezded a hobbit, érdemes az ELRS mellett döntened, ha régebbi drónokat vagy vevőket is szeretnél használni 4in1 mellett, ha pedig olcsón szeretnéd megúszni CC2500 (Frsky) mellett.
Hagyományos vs Long Range
A Long Range protokollok távirányító független kifejezetten nagyon stabil, nagy hatótávolságú (akár 10+ kilométer) kapcsolat létesítésére tervezett rendszerek. Saját vevőik és általában saját külső moduljaik vannak, így szinte bármilyen bővítő modullal rendelkező távirányítóval használhatók.
ELRS
Az utóbbi évben robbant be a magyar piacra ez a teljesen nyílt forráskódú Long Range rendszer. Olcsó, kicsik a vevői, nagyon nagy hatótávot tud, de nem a legegyszerűbb beállítani. Ha most tervezel venni távirányítót vagy Long Range mondult, én ezt ajánlom. Rengeteg féle vevő és modul kapható hozzá itthon is, de világszerte egyre több távirányító és drón jelenik meg gyárilag ilyen rendszerrel szerelve. Hála annak, hogy nyílt a rendszer, így bármelyik gyártó készíthet ELRS kompatibilis eszközöket. Mind versenyzők, mind freestyle videósok egyaránt használják, mivel ki lehet belőle hozni alacsony késleltetést és nagy hatótávot is.
Hátránya a Crossfire-el szemben, hogy kevésbé kiforrott, mivel egy aránylag új, gyorsan fejlődő rendszerről beszélünk. Kezdő vagy hobbi felhasználásra attól szerintünk már most tökéletes.
Frsky
Sokáig ez volt a legelterjedtebb protokoll, mivel rengetegen használták az Frsky távirányítóit. Manapság egyre nehezebb hozzá vevőket szerezni, a távirányítók pedig elavultak. Még mindig sokan használják, sok drónba gyárilag szerelik, de valószínűleg ki fogják szorítani a modernebb rendszerek.
Ha ilyen protokollt használsz és valamiért nem akar bind-elni egy új vevő, rossz TX vagy RX Firmware verzióra gyanakodj. Káosz van az Frsky-nál ezen a téren.
TBS Crossfire
Régi, jól bevált, nagyon elterjedt Long Range rendszer. Pár évvel ezelőttig szinte mindenki ezt ajánlotta, mivel nagyon megbízható, egyszerűen beállítható és nagy hatótávot tud. A versenyzőknek kell a nagyon stabil kapcsolat, a freestyle pilótáknak meg a nagy hatótáv, így nagyon sokan váltottak erre.
Az olcsóbb, de hasonló tudású ELRS jelent neki most komoly konkurenciát. Ha stabil, jól kitesztelt rendszerre van szükséged, akkor szerintem még mindig a Crossfire a jobb választás.
Flysky
Alig használ valaki ilyen protokollt jelenleg a drónos világban. Régebben elég elterjedt volt. Sok drónba gyárilag is szerelték. Új távirányítóit és vevőit viszont kevesen használják, régebbi technológiái pedig már nagyon elavultak, ezért nem tudom jelenleg ezt a protokollt ajánlani kezdőknek.
DSM2/DSMX
A Futaba protokollja, amit sok játék drónban használnak. Ha olcsó játék drónokat akarsz irányítani, érdekes lehet számodra, de alapvetően FPV drónos berkekben nem valami elterjedt.
ImmersionRC Ghost
A tudása nagyon hasonló az ELRS-hez. Hatótávja hatalmas, ha kell késleltetése nagyon alacsony, a hardver megbízhatósága jó és még beállítása és frissítése is valamivel egyszerűbb. Viszont drágább és egyetlen vállalathoz kötött, ezért nem igazán terjedt el. Versenyzők használják leginkább.
TBS Tracer
A Crossfire versenyzőknek tervezett testvére. Egyszerű használni, megbízható, kicsi a késleltetése, de nem valami nagy hatótávot tud.
Hatótáv
A hatótávot rengeteg dolog befolyásolja, ezért nem lehet biztosan megmondani az adott helyzetben meddig fogsz tudni elrepülni drónoddal. A hagyományos protokollokkal általában maximum egy kilométerre lehet elrepülni, míg Long Range-el akár 10 kilóméternél is messzebbre.
A gyakorlatban jobb biztosra menni és nem feszegetni a technika határait, könnyen zuhanás lehet a vége ha elérjük azt.
Frekvencia
A legtöbb távirányító 2,4GHz-es rádió frekvencián keresztül kommunikál a vevővel, ami az esetek nagy részében tökéletesen megfelel. Long Range rendszerek (pl. TBS Crossfire, FrSky R9M) szoktak alacsonyabb, 900 MHz körüli rádióhullámot használni, mivel ennek jobb a terjedése, így nagyobb hatótáv érhető el vele. Viszont nagyobb antennákat igényel és kevesebb pilóta tud ilyen frekvencián együtt repülni.
Ergonómia
Rengeteg dolgotól függ hogy milyen távirányítók lesznek számodra kényelmesek. Megpróbálok iránymutatást adni, de egyáltalán nem biztos hogy neked az fog bejönni, ami másoknak. Az a legjobb ha felveszed a kapcsolatot egy helyi drónos közösséggel vagy bolttal, elmész és kézbe veszel pár távirányítót.
Botok fogása
Attól függően, hogy hogy fogod a gimballok botjait (más néven karjait vagy stick-eket), más méretű és más fogású távirányítók lehetnek kényelmesek.
Thumb (hüvelykujj fogás)
Két hüvelykujjad a botok tetejére teszed. Ez a hagyományos fogás, amit könnyű elsajátítani, ezért a legtöbb kezdő FPV és szinte az összes hagyományos DJI drón pilóta ezt használja.
Hibrid pinch
A másik két fogás keveréke. Hüvelykujjad a bot tetején, mutató ujjad az oldalát támasztja (ez az ujjad az index finger). Egyesíti a kettő előnyeit: aránylag könnyű megtanulni, és pontosabb mint a thumb.
Pinch (csípő fogás)
A mutató és a hüvelykujjaddal csipsz rá a botokra két oldalról. Finomabb és precízebb mozdulatokat biztosít. Némi gyakorlást igényel mire megszokod.
Most nem mennék bele mélyebben a különféle fogások rejtelmeibe, de ha szeretnéd kihozni a maximumot magadból, érdemes még foglalkoznod a témával.
Távirányító kialakítása és mérete
Alapvetően kétféle kialakítású távirányító terjedt el: klasszikus (full sized, classic) és gamepad stílusú.
A gamepad stílusú rádiók kompaktabbak, ennek az ára a kisebb gimbalok, a kevesebb kapcsoló és a kisebb képernyő. Lehet, hogy kézbevéve nem lesz olyan kényelmes, mint egy klasszikus rádió, különösen a nagy kezű emberek számára, de ára általában nyomottabb klasszikus társainál.
Régen szinte mindenki klasszikust használt, de manapság egyre jobban elterjednek a gamepad stílusúak. Egy hagyományos, mondjuk Radiomaster TX16S nagyon nagy, önmagában egy kisebb táskát elfoglal. Lehet hogy tényleg egy kicsit kényelmesebb, de akkora, hogy nem szívesen vinném magammal túrázni. Egy jóval kisebb TBS Tango 2-t viszont már igen, még ha rosszabb is számomra az ergonómiája. – Ez is lehet egy szempont, de itt minden teljesen szubjektív.
A legjobb, ha felveszed a kapcsolatot a helyi drónos közösséggel vagy bolttal, elmész és kipróbálsz pár távirányítót. Érezni fogod, melyik jön be neked.
Gimbal
A gimballnak szoktuk nevezni a szenzort, amivel a drónt irányítjuk és amiből kiáll a két bot.
A potenciométeres gimbalok általában olcsóbbak, és az érintkezők közötti súrlódás miatt gyorsabban romlanak el.
A hosszabb élettartam mellett a Hall szenzoros gimbalok jobb pontosságot és nagyobb felbontást is kínálnak általában valamivel magasabb árért.
Kezdők számára a különbség elhanyagolható, viszont ahogy fejlődsz pilótaként úgy lesz egyre fontosabb kérdés, hogy melyiket választod.
A gimballok mérete is több féle lehet. Elég változó, hogy kinek mekkora jön be. Kisebb kezűeknek általában a kisebb, nagyobb kezűeknek a nagyobb, de ez sem feltétlen igaz mindenkire. Ha nem tudsz dönteni, vegyél minél nagyobbat, maximum nem használod majd ki a teljes mozgás tartományt, ami rendelkezésre áll.
Botok mérete és kialakítása (stick end)
A legtöbb távirányítón lehet állítani hogy milyen hosszú legyenek karok sőtt akár teljesen ki is cserélhetjük őket. Lényegében csak két egzotikus kinézetű anyacsavart (ezeket nevezzük stick end-nek) tekergetünk egy M3-as vagy M4-es menetes száron. Annyira figyelj, ha lecseréled őket, hogy ugyan olyan menet legyen a stick end-ekben mint a távban.
Sok pinch vagy hibrid fogású pilóta a hoszabb botokat részesíti előnyben kisebb gimballal, míg a thumb fogásúak inkább a rövidebbeket, nagyobb gimballal. – Kísérletezz és megtalálod mi kényelmes.
Mód
A mód kiosztás szabja meg azt, hogy melyik bot mit csinál. A drón pilóták szinte kizárólag mód 2-t használnak. Kezdőként ilyen távot érdemes venned.
Kapcsolók
Az távirányítók kapcsolókkal is rendelkeznek, amelyekre különféle funkciókat programozhatunk fel pl: arm, repülési mód váltás, stb. 4 db kapcsoló áltában elegendő egy FPV drón pilótának, de persze nem gond ha több van.
Kijelző
Ezen keresztül érhetjük a beállításokat és tekinthetjük meg a drónból érkező telemetriai adatokat. Kényelmesebb egy nagyobb méretű, szines, érintőképernyős kijelzőn dolgozni, de az egyszerű, olcsó, kicsi, fekete-fehér kijelzőkön is ugyan úgy be lehet állítani mindent és el lehet érni minden funkciót. Repülés közben úgysem ezt nézzük.
A nagyobb képernyők előnye Long Range vagy LOS repülésnél jöhet ki igazán, amikor repülés közben mindenféle információkat akarunk rá kiíratni.
Szerintem egy átlag FPV pilótának nem számít milyen kijelző van a távirányítóján.
Operációs rendszer
OpenTX-et vagy EdgeTX-et futtató távirányítók beszerzését javaslom, mivel ezek a legnépszerűbb, ingyenes, nyílt forráskódú rendszerek jelenleg, amik teljeskörű személyre szabhatóságot és jó támogatást biztosítanak.
Bővítő modul
A modern távirányítók hátulján szokott lenni egy üres hely, ahová egy bővítő modult csatlakoztathatunk. A bővítő modulok gyakorlatilag önálló rádióadók saját TX protokoll támogatással. Rajtuk keresztül szinte bármilyen távirányító bármilyen protokollon képes kommunikálni. Például ha Frsky távirányítódba veszel egy ELRS modult, használhatsz vele ELRS vevőket is.
Én azt javaslom bővítő modullal rendelkező távot válassz, mert így ha váltani szeretnél más protokollra nem kell új távirányítót venned, csak egy modult bele.
FPV szimulátor támogatás
Szinte az összes felsorolt távirányító simán USB kábellel csatlakoztatható számítógépre, játék vezérlőként látszanak a Windows-ban és bármely FPV drón szimulátor használható velük.
A Flysky Fs-i6-oshoz és általában az annál régebbi távokhoz külön kell venni vagy csinálni szimulátor kábelt.
Akkumulátor
A legtöbb mai táv újratölthető akkumulátor cellákról üzemel, mint a 18650-es (18mm x 65mm méretű Li-ion akkumulátor), amiket sajnos külön kell beszereznünk hozzájuk. Szerencsére nagyon elterjedtek és aránylag olcsón itthon is megvehetők.
Ugyan úgy kell őket tölteni és meríteni, mint a legtöbb drón akkut: balancer töltővel kell tölteni és cellánként kb. 3.0-3.5V-ig szabad meríteni. Sok távirányítóba már integrálnak töltő és védelmi áramkört is, így nem biztos hogy külön töltőt is venned kell hozzá. Egyébként a legtöbb drón akku töltő is tudja őket tölteni.
Hogyan tovább?
Most hogy mindent fontosat tudsz a távirányítókról, ideje szerezned egyet. Ebben próbál segíteni legjobb FPV drón távirányítókról szóló cikkem, amibe összegyűjtöttem a jelenleg kapható legnépszerűbb modelleket.
Frissyítések
- 2023.03.09 – Ergonómia még részletesebb kifejtése
